Kivándorló Blues

[Verso 1]
 
 Em 
Úgy kell a kutyáknak a hús, 

ahogy a szívnek mélabús 

dallamok közt táncoló 

lélekpárologtató 

Gm 
lidércekbl sztt elem 

te szürkésbarna félelem 

és én mint csíkos rabruhád 
           C 
néha gondolok még rád 
Em 
de köszönöm, hogy elmúlt ez a szerelem 
 


[Verso 2]
 
Em 
Ha bekacsintok, hogy mi van 

e koszos pornómoziban, 

látom a bambaság korát 

rejszolni át az éjszakát, 

G 
rajzolni át az arcokat, 

az ondószagú vakolat 

alatt vas karmokat növeszt 
                 C               Em 
és a fülembe súgja ezt: I am the best markolat  



[Refrão]

Gm                  D 
Ne szoríts meg engem, ne szoríts ersen, ez fáj 
              Em       Gm 
inkább szoríts nekem, ha menni muszáj 
Gm 
hidd el, én veled maradnék, 


D 
szívesen széjjelszakadnék 

Em               C 
ha lenne még Magyarország 



[Verso 3]
 
Em 
Ki hercegn volt egykoron, 

teríték lett a koncasztalon, 

vicsorgó élettelen hús, 

felzeng a voodoo-technoblues, 
Gm 
patakban sóvárgó kezek, 

az égbe nyúló terpeszek 

mentén egy új világ jön el, 
            C 
ahol már nincs számomra hely, 
               Em 
ha nem leszek, hát nem leszek 



[Refrão]

Gm                  D 
Ne szoríts meg engem, ne szoríts ersen, ez fáj 
              Em       Gm 
inkább szoríts nekem, ha menni muszáj 
Gm 
hidd el, én veled maradnék, 


D 
szívesen széjjelszakadnék 

Em               C 
ha lenne még Magyarország